Fő turisztikai vonzerők

A tájegység, a legnagyobb kiterjedésű kárpát-medencei nagytájhoz, az Alföldhöz tartozik, teljes területe 1999 óta tájvédelmi körzet, egyedi védelem alatt áll.

A régió vonzerőstruktúrája a Magyar Turizmus Zrt. kategorizálását követve mindhárom vonzerőcsoportban (természeti, kulturális és speciális) nemzetközi hatókörű vonzerőket képes felmutatni. E vonzerők alapul szolgálhatnak az országos, regionális prioritásokhoz és a nemzetközi-és hazai keresleti trendekhez is igazodóan azon turisztikai termékek fejlesztésének, melyek meghatározzák a régió kínálatát és arculatát.

Egészség turizmus

A dél-dunántúli régióban a turizmusnak egyik igen fontos ágát jelenti a gyógyturizmus, az itt található 21 gyógy- és termálfürdő kapcsán. A TDM által lefedett településeken gyógyfürdő nincs, a térségben minősített gyógyvízzel a térségben hét termálfürdő, köztük a Dunaföldvári Gyógyfürdő. Itt található a 2003. januárban átadott, teljesen átépített fedett gyógyfürdő és nyitott medence, melynek vizét jó minőségű, 35 °C fokos, ásványi sókban gazdag gyógyvíz táplálja. A gyógyvíz összetétele jelentős mértékben hidrokarbonátos és magas sótartalmú, így mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok, valamint bőrbetegségek kezelésére is alkalmas. A fürdőhasználaton túl különféle balneoterápiás kezelések is igénybe vehetők, mint víz alatti gyógytorna, gyógymasszázs, iszappakolás, tangentor. A gyógyulni vágyókat egy fedett termálvizes medence, a sportolni vágyókat egy nyitott úszómedence, a kisebbeket pedig két gyermekmedence várja. A sportolni vágyók a fürdő területén lévő strandröplabda pályán kedvükre mozoghatnak. A felújítás óta a fürdőnek kismértékben ugyan, de évről- évre nő a látogatottsága. A strand- és gyógyfürdő szálláslehetőséggel is rendelkezik, a fürdő mellett található kempingben 6 db 2-3 szobás téliesített faház , 4 apartman és 50 sátorhely található.

Pakson másfél-milliárd forint bekerülési költségű, több mint 2000 négyzetméter hasznos alapterületű gyógyászati központ épül. A fürdőben – a gyógyvizes medence mellett – megépül a gyógytorna-medence, az iszapkezelő; kialakításra kerülnek a fizioterápiás és reumatológiai kezelésekre szolgáló helységek is. A reumatikus és nőgyógyászati problémák kezelésére alkalmas – régóta várt – városi gyógyfürdő 2013-ban fogadhatja a gyógyulni vágyókat.

Bor- és gasztronómiai turizmus

A térség kedvező terepe a borturizmusnak. A Tolna borvidék tolnai körzetének tagja Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa, Paks, Dunaszentgyörgy, Nagydorog, Györköny, Bikács, Sárszentlőrinc.

Három pincefalu régiós szinten is kiemelkedő:

A bölcskei pincefalu 380 présházból áll, a borút állomáshelyek és hagyományos pincék várják a vendégeket. Bölcske a programjait rendszeresen a pincefalura építi az itteni sajátos bölcskei pincepörkölttel, a kellemes ízű bölcskei borok kóstolásával egybekötve. Az évenkénti borversenyek komoly fejlődést hoztak a szőlő és bortermelésben. Ennek köszönhetően a bölcskei borok egyre inkább megállják a helyüket a megyei és országos versenyeken.

A paksi Sárgödör téren található pincetulajdonosok 2001-ben létrehoztákt a Sárgödörtéri Présháztulajdonosok Egyesületét, amely a présházak felújításán túl, a kulturált borfogyasztás hirdetését és a helyi borturizmus fejlesztését tűzte ki céljául. Mindezek érdekében évente több programot is szerveznek, így a Boráldást (amelyen három egyház szenteli és áldja meg a paksi borokat), a Bormustrát, a Siller Borversenyt, amelyre nemcsak a környékről érkeznek borok és bírálók, hanem az ország, sőt Európa más részeiről is.

Györkönyben a falu keleti felén helyezkedik el a több mint 300 présházból álló pincefalu. A XVII. században a Rajna vidékéről érkező telepesek alapozták meg a szőlő és borkultúrát. A girbe-gurba utcákban rendeződött, szorosan egymás mellé épült, takaros pincék a Bor Út méltó állomásai.

Nem kielégítő – a Dunaföldvári a Dunakömlődi és a Paksi halászcsárda kivételével – a kínálat az idegenforgalmat kiegészítő szolgáltatások a színvonalas, egyedi valóban az adott térség jellegzetes gasztronómiai kínálatát bemutató vendéglátóhelyek száma terén. Az éttermek kínálatában a helyi, hagyományos ételek ritka kivételtől eltekintve nem jelennek meg, pedig amellett, hogy ezen ételfajták megjelenése a régió éttermeiben a régió gasztronómiai kínálatának egyediségét adhatnák, hozzájárulhatnának az elfeledett hagyományok felelevenítéséhez, azok megőrzéséhez is.

A térség bor- és gasztronómiai turizmus vonatkozásában megfelelő adottságokkal rendelkezik, és a szolgáltatások széles skáláját képes biztosítani az idelátogató turistáknak. Viszont a lehetőségek még messze nincsenek kihasználva, sok a tennivaló a borturizmus, de méginkább a vendéglátás tekintetében.

Ökoturizmus

A térség kedvező adottságokkal rendelkezik az ökoturizmus számára: a természetet és a falusias vidéket kedvelők számára számos lehetőséget tartogat. Folyóvizeink közül a Duna európai viszonylatban is kiemelkedő természeti értéket képvisel. A vízi turizmus fellendítését szolgálja, a Duna-menti településeken (Dunaföldvár, Paks, Gerjen) lévő kikötő és vízitúra-táborhely. A Duna-Dráva Nemzeti Park – amelynek négyötöde a Dél-Dunántúli régió területére esik – a térség legkiterjedtebb országos jelentőségű védett területe.

A természeti értékek közül kiemelkedik Bikács határában található a bikácsi Ökör-hegy, amely 43.2 hektáros természetvédelmi terület. Ez a homokos terület őrizte meg legszínpompásabban az ősi sztyeppék jellegzetességét. Az árvalányhaj mező májusban szemet gyönyörködtető látvány. Közvetlen közelében találjuk a 47 hektáros Kistápéi-láprétet, változatos növény- (a tőzeges területen 11 fajta orchidea található meg) és madárvilággal. Szabadon látogatható jelenleg. A védett területekről tájékoztatást, csoportok részére helyszíni vezetést lehet kérni.

Németkér környékén remek kirándulási lehetőség van, mert mind a futóhomokhoz, mind a löszös vidékekhez, mind pedig a sztyeppéhez kapcsolódó növénytársulások előfordulnak. A németkéri Látóhegy 418 hektáros természetvédelmi terület.

Nagydorog határában természetvédelmi területek találhatók — a Banai-tó és a Szenesi – legelő — országszerte ritka növényzettel.

Bölcskén a Leányvári-völgyben 1988-ban megtalált tátorján állományának megvédésére 10 hektáron országos jelentőségű természetvédelmi terület jött létre Bölcskei tátorjános néven.

Madocsa község határában, kb. 6 hektáron, szabadon látogatható, megyei jelentőségű természetvédelmi terület van. A terület védetté nyilvánítása az itt található 90-100 éves szlavón tölgyek megmentése érdekében történt 1975-ben.

A kiterjedt ártéri erdők mai maradványa a Dunaszentgyörgyi láperdő is, amely a különböző élőhelyek (erdő, ligeterdő, facsoport, fasor, rét, legelő) mozaikjaival komplex táji értékkel rendelkezik. A védett és ritka növény- és állatfajok száma szerint és nagyrészt természetközeli állapota miatt a terület természetvédelmi jelentősége nagy.

A paksi lösszfal az ország legvastagabb, mintegy 60 méter magas löszfalrétege a várostól északra, a 6-os útról is jól látható. A természeti értéket képező képződmény a földtörténet elmúlt 2 millió évének valóságos képeskönyve. Szabadon látogatható. Közvetlenül a város Ny-i szélénél terül el az Ürge-mező nyílt homoki gyepekkel, valamint kisebb-nagyobb buckaközi láprét-foltokkal tarkított komplexe. Felejthetetlen élményt nyújtanak áprilisban az itt virító apró nőszirom különböző színekben pompázó telepei. Értékes homokterületek kisebb foltokban, déli-délkeleti irányban, egészen a Duna partjáig, ill. az erőműig húzódnak. E tájon néhol még a homoki árvalányhaj „zászlóit” lengeti a májusi szél.Az Ürge-mező északnyugati felétől nem messze találjuk a Cseresznyési-lápréteket, ahol több védett növényfajunk is szép számban él. Ezek egyike az országunkban ma már erősen megritkult fehérmájvirág. Nyár végétől ugyanitt gyönyörködhetünk a kornistárnics sötétkék virágaiban is.

Vízi turizmus

A folyóparti turizmus a Dunán jelentős, Dunaföldváron található csónak kikötő, ahol sátorhely, meleg vizes zuhanyozó és mosdó, valamint kajak-kenu bérlési lehetőség várja a vízi sportok iránt érdeklődőket. A Paksi kikötő jachtok, motorcsónakok befogadására is alkalmas.
A horgászturizmus számára kedvező adottságokkal rendelkezik a terület, mind a folyóvizek, mind pedig a természetes, és mesterséges állóvizek mentén lehetőség van e tevékenység végzésére.

Vadászturizmus

A településeken számos vadásztársaság működik, melyek közül szinte mindegyik foglalkozik vadásztatással. Sajnos azonban a vendég vadászok számára a megfelelő színvonalú szálláshely biztosítása nem megoldott.

Lovas turizmus

A lovas turizmus számos lehetőséget nyújt az ez iránt érdeklődőknek. A legnagyobb lovas centrumok Pakson és környékén találhatók, ahol gyakoriak a lovasversenyek, bemutatók. Nagy gondot jelent a lovas turizmus terén, hogy a térségben kevés az állandó színvonalat nyújtani képes szolgáltató, a nagy költségigényű fejlesztéseket igénylő ágazatban többen vannak, akik hobbitevékenységként, kellő mértékű turisztikai és lovas szakmai ismeret hiányában nem képesek megfelelő színvonalú turisztikai szolgáltatást nyújtani.

Kerékpáros turizmus

A kerékpáros turizmus fejlesztésére ideálisak a régióban a körülmények, a lehetőségek azonban nincsenek kihasználva. A változatos domborzat, a nagy kiterjedésű erdők, a vizes területek nagy száma mind vonzó környezetet teremt a kerékpáros turizmus számára. A sűrű településszerkezet rendszeres pihenőket és látnivalókat biztosít, és a kapcsolódó sűrű mellékúthálózat alkalmas a kerékpáros közlekedésre. A kerékpáros turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra azonban kiépítetlen. Megoldatlan a forgalmasabb szakaszokon a gépjárműforgalomtól elkülönített kerékpáros közlekedés biztosítása, a pihenő-vendéglátó és a szerviz infrastruktúra fejletlen.

A meglévő adottságok kihasználása a kistérségben változatos képet mutat. 1998 óta az idegenforgalmi infrastruktúrában lényeges változás nem következett be. Jelenleg a kistérségben három olyan idegenforgalmi centrum említhető, melyek termékkínálat és vendégforgalom szempontjából kiemelkednek a térségből: Paks, Dunaföldvár és Györköny. Elmondható azonban, hogy a kínálat komplexitásának hiánya egyelőre nem teszi lehetővé a vendégforgalom meghatározó mértékű növekedését

Falusi turizmus

A falusi (vidéki) turizmus terén mind Magyarország, mind a Dél-dunántúli régió, mind a vizsgált térség kiváló adottságokkal rendelkezik, ugyanakkor még jelentős termékfejlesztés szükséges, hogy igazán jelentős számú turistát vonzó attrakciók jöjjenek létre.
Jelenleg kevés szolgáltató működik a falusi turizmus terültén, és a szolgáltatások színvonala is meglehetősen változó. A szálláshely szolgáltatást vizsgálva a KSH által mért falusi turisztikai szolgáltatásra támaszkodhatunk. 2009-ben mindössze 11 falusi turisztikai szolgáltató működött a térségben, Györkönyben 51, Pakson pedig 8 férőhellyel, mely igen szerénynek nevezhető kapacitás. A bővítés lehetőségei adottak, ugyanakkor a szolgáltatások minőségi fejlesztése szükséges, valamint az, hogy a vendégek szabadidejüket megfelelő színvonalú programokkal tudják eltölteni.
Fizetővendéglátás mindössze a két városban Pakson és Dunaföldváron folyik. 2009-ben 16 vendéglátóhely működött 108 férőhellyel

Szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma

A TDM területén 2012. január 1-én 2 kereskedelmi szálláshely működött. Ezen belül egy 4* szálloda és egy panzió. A 10 évvel korábbi állapothoz képest mennyiségi és minőségi fejlődés is történt, hiszen Bikácson megnyitottak egy négycsillagos szállodát. A kereskedelmi szálláshelyeken összesen 147 férőhely található, a férőhely-kapacitás kihasználtság 23,6 %-os, ez az érték évről-évre csökken.

A kereskedelmi szálláshelyeken évről évre növekszik a vendégek száma, míg 2008-ban 6090 vendég 13172 vendégéjszakát töltött el a szálláshelyeken, addig 2011-ben 8281 vendég 19778 vendégéjszakát töltött el. Ezzel szemben lassú ütemben ugyan, de csökken a külföldi vendégek száma. Sajnos azonban a tartózkodási idő nem emelkedett mindkét időszakban 2,2 éjszaka volt.

A TDM területén magánszálláshely nem működik.
A paksi térség magánszálláshelyein (fizetővendéglátás és falusi turizmus) míg 2005-ben 365 vendég 2336 vendégéjszakát töltött el, addig 2009-ben 965 vendég és 3170 vendégéjszaka realizálódott. Itt viszont megfigyelhető az átlagos tartózkodási idő nagyarányú csökkenése, mely főként a fizetővendéglátásban jelentkezett. 2005-ben még 6,5 éjszaka volt a jellemző, ez 2009-re 3,3 éjszakára csökkent.

A térségbe látogató turisták által igénybe vett szálláshelyek vonatkozásában több mint 80%-ot tesznek ki a kereskedelmi szálláshelyek, míg a magánszálláshelyek 20%-nál kisebb arányt képviselnek.
A Dél-Dunántúlra érkező turisták átlagos tartózkodási ideje 2,7 amitől a térség átlaga jócskán elmarad. A turisták által eltöltött idő növelése kiemelt cél, ami a turisták által kedvelt szolgáltatások és szabadidős programok biztosításával érhető el.

A térség települései sok tekintetben igen jelentős fejlettségbeli különbségeket mutat. A térség keleti Duna melletti Pakshoz közelebb fekvő települései fejlettebbek más megyei térségekkel összehasonlítva, igen kedvezőek a gazdasági mutatók, a turizmus is jelentősebb ágazatnak tekinthető. Ugyanakkor a többi kisebb településről korántsem festhetünk ilyen kedvező képet, hiszen igen szerény gazdasági teljesítménnyel rendelkeznek, és jelenleg nem számítanak keresett turisztikai célpontnak. Az adottságok azonban többre predesztinálják a térséget, egyben jó alapot teremtve a turizmus fejlesztésének.