Bemutatkozás
Paks város a Mezőföldön, a Duna jobb partján fekszik. Közel húszezer lakosával Tolna megye harmadik legnagyobb városa.
Paks neve írásos formában először 1333-ban jelent meg egy pápai tizedjegyzékben. Az elnevezés eredetét többféleképpen magyarázzák. Egyesek szerint a római korból származik, a latin béke (Pax) szóból alakult ki. Mások szerint egy ütközetben I. Lajos király életét egy Paksi vitéz nevű katona mentette meg, a várost az ő tiszteletére nevezték el. Egy sokadik magyarázat szerint a várost birtokló Paksy családtól eredeztethető a név, de a legvalószínűbb, hogy Bakos személynév valamelyik formájából (Pakus, Pacus) származik az elnevezés.
Az újkőkorban már állandó lakói voltak a területnek, főként a Sánchegynek, ezt az itt talált leletek száma bizonyítja. A bronzkor kezdetén újabb néphullámok érték el a Kárpát-medencét, ebből a korból 2005-ben tártak fel egy bronzkori harci sisakot.
A Római Birodalom Claudius császár uralkodása idején kebelezte be Paksot, amely így a Pannonia provincia része lett. Területe a római uralom után sem szabadult fel, hunok, a Longobárd királyság, majd az avarok vetették meg itt a lábukat, utóbbiak egészen a honfoglalásig maradtak.
A török hódoltság idején többször is gazdát cserélt, a magyar lakosság nagy része elmenekült. Helyükre rác, török és görög polgári lakosság települt, főként kézművesek és parasztok, az 1720-as évektől német telepesek érkeztek ide. 1730-ban kapott mezővárosi jogot, ettől kezdve a mezőgazdaság, a kereskedelem és a céhes ipar is fellendült. A dualizmus ideje alatt a gazdasági és kulturális fejlődés tovább gyorsult. 1871-ben alakult nagyközséggé.
Paks legmeghatározóbb intézménye, a Paksi Atomerőmű 1969 és 1987 között épült, az áramtermelés 1982-ben indult meg az első blokkban. Az erőműnek köszönhetően Paks az ország leggyorsabban fejlődő kisvárosa lett, több mint 2000 lakás, színház, sportpálya, egészségügyi létesítmény épült. Csupán néhány év alatt 8 ezerrel nőtt lélekszáma, 2006-ban az ország nyolcadik leggazdagabb települése volt.