Turisztika
Látnivalók, nevezetességek, műemlékek
Kalap és Sipka Múzeum
Stockinger Artúrnak, Nagydorog egykori plébánosának köszönhetjük a község egyedülálló látnivalóját, a Kalap és Sipka Múzeumot. A plébános élete során bejárta a világot, szenvedélyesen érdekelték más népek kultúrái. Szinte minden utazásáról egy új kalappal, sapkával tért haza, amikből az idő során több mint 130 gyűlt össze. Gyűjteményét eleinte csak közelebbi ismerősei csodálhatták meg, később a mindennapokban is hordta a különleges darabokat, hogy így ismertesse meg a falusi közösséget a távoli vidékek szokásaival.
A múzeumot a halála után, 1990-ben hozta létre a Nagydorogi Önkormányzat segítségével a Riedel család. A gyűjtemény a hazai kalapokon túl Európa, Afrika, Amerika és Ausztrália olyan fejfedőit tartalmazza, amikkel az átlagember valószínűleg soha nem találkozik élete során. A kalapok és néhány jellegzetes népi ruházat mellett Stockinger Artúrt néhány személyes tárgyát is láthatják az érdeklődők.
Tájház
Nagydorog a hagyományőrzésben sem marad el, köszönhetően a város egy nyugalmazott tanárának. Markó János egykor történelemtanár volt, ám a régi korok iránti érdeklődése soha nem hagyott alább. Évtizedeken keresztül gyűjtötte össze a környékről azokat a használati tárgyakat, amelyek az 1800-as évek környék szegényparaszti kultúráját jellemezték. A lelkiismeretes munka során rengeteg bútor, használati tárgy és öltözék gyűlt össze az elmúlt évszázadból, például kézimalom, mángorlófa, szövőszék, kézi kukorica-vetőgép vagy szőlőprés.
Református templom
A község 1774-ben épült református temploma kivételesnek számít, és nem csak azért, mert Tolna-megye egyik legnagyobb református imaháza. Nagydorog életében a református vallás mindig is központi szerepet játszott, így már a XVII. század közepén is volt egy református templom a városban. A hívők azonban egy újat is szerettek volna, amihez az akkori rendeleteknek megfelelően a császárnő külön engedélyére volt szükség. Nagydorog különösen erős településnek számított akkoriban, így Mária Terézia engedett a kérésnek. A templom megépült, ám néhány évtizedig befejezetlen maradt, hiszen a torony csak jóval később, II. József Türelmi rendelete után készülhetett el.
A templom Nagydorog egyetlen olyan épülete, amelyet műemlékké nyilvánítottak. Legkorábbról fennmaradt tárgya az 1510-es években készült Sztárai-kehely, melyet jelenleg a kecskeméti Ráday-múzeumban őriznek.
Szent István római katolikus templom
A római katolikus vallás hosszú ideig jelentős kisebbségben volt a faluban a református hívőkhöz képest. A nagydorogi Szent István Római Katolikus Templom már a XX. században épült, Dr. Möller Károly budapesti építész tervezte. 1934. októberében szentelték fel. Utoljára 1997-ben volt felújítva
Széchenyi-kastély
Nagydorog kastélyát 1821-ben szerezte meg Széchényi Lajos (István testvére) a Lengyel családtól. A kastélyt a vármegye akkori főispánja, Széchényi Sándor építtette tovább, a munkálatokat 1891-ben kezdték el. Az épületet a XIX. század végén tovább alakították, ma a nagydorogi általános iskola működik a kastélyban. Az oktatás már 1964-ben megkezdődött, ám a Széchenyi Sándor nevet csak 2004-ben vette fel az iskola.
Víztorony
Nagydorog víztornya szintén a Széchényi család nevéhez fűződik, és a mai általános iskola épületének közelében található. A torony a kastély első, 1891-es bővítése során készült el, ettől kezdve biztosította a kastély vízellátását. Egészen 2005-ig sértetlenül állt, akkor azonban egy szerencsétlen baleset miatt leégett. Akkori felújítása után nyerte el mostani külsejét és kapott nádtetőt.
Természet
Tanösvény
A 2007-ben megvalósult fejlesztés ékes példája volt a városi összefogás fontosságának: civil kezdeményezésként indul, és az önkormányzat segítsége mellett a nagydorogi lakosok erőfeszítéseinek köszönhető a létrejötte. A tanösvény célja az volt, hogy gyerekek és felnőttek egyaránt egy hasznos teret kapjanak, ahol a hagyományos növények mellett azokat a különleges fákat, virágokat vehetik szemügyre, amik megélnek éghajlatunkon. Így éppúgy láthatnak tölgyfát, jácintot, tulipánt és nárciszt az ide látogatók, mint mammutfenyőt, kaliforniai hamis cédrust, atlaszcédrust, szerecsendiót, kőrisfát, vagy a védett odvas keltikét.
A víztoronyhoz hasonlóan a város tanösvénye is az általános iskola kastélykertjében kapott helyett. Az iskolások életében nagy szerepe van az ösvénynek: számukra lett kialakítva egy kis pihenőpark, aminek köszönhetően tavasszal kiszabadulhatnak a tantermekből, és szabadtéri órákat tarthatnak. Ősszel pedig gondolnak az ösvény lakóira, madáretetőket, mókusodúkat helyeznek el a fákon.
Banai-tó és a ‘48-as erdő
Nagydorogtól két kilométerre terül el a Banai-tó, amely korábban ipari növények termeléséhez volt szükséges. A tó mára elnádasodott, így napjainkban inkább madárvilága miatt fontos, itt fészkel például a nádi sármány és a nádirigó.
Talán a Banai-tónál többen ismerik a mellette található 24 hektáros tölgyerdőt, melyet telepítésének éve után ‘48-as erdőnek neveztek el. A különleges hangulatú, több mint másfél évszázados fákkal teli területet 1975-ben nyilvánították védetté.
Szenes-legelő
Nagydorog legféltettebb természeti öröksége az 1975 óta védett Szenes-legelő, amely a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet egyik legnagyobb összefüggő homokgyepe. A tájvédelmi körzet 1999-ben jött létre, amikor Tolna és Fejér megye határán olyan területeket vontak össze, amelyek védetté nyilvánítása kiemelten fontos volt. Amellett, hogy a homokgyepes terület 403 hektáros mérete európai szinten is figyelemreméltó, a Szenes-legelő rengeteg védett növény- és állatfajnak is otthont ad. Itt él például a magyar csenkesz, a homoki árvalányhaj, a hússzínű ujjaskosbor, a homoki és törpe nőszirom, a fekete kökörcsin, illetve ürge, búbosbanka, tövisszúró gébics, kerecsensólyom, szongáriai cselőpók, sisakos sáska, valamint a szekszárdi csiperke.
A természetes környezet megőrzése mellett a Duna-Dráva Nemzeti Park egy olyan mintagazdaságot is létrehozott, ahol a látogatók megismerkedhetnek hazánk őshonos állatfajaival.
Mindezek mellett a Szenes-legelő az első terület, ahol a Duna-Dráva Nemzeti Park úgynevezett ‘e-tanösvényei’ elkészültek. A 2012-es fejlesztés lényege, hogy a túrázok egy okostelefonnal leolvasható QR-kód segítségével nézhetik meg a terület túraútvonalait, miközben érdekességeket tudhatnak meg a hely állat- és növényvilágáról.
Programok
Bezzegpuszta
Négy kilométerre Nagydorogtól fekszik a Bezzegpuszta névre keresztelt 500 hektáros terület, amely korábban ugyancsak a Széchenyi család birtokai közé tartozott. Napjainkban leginkább olyan családok látogatják, akik szeretik nyaralásukat aktívan tölteni, és a hagyományőrzés sem áll tőlük távol. A létesítmény egész évben várja a látogatókat, akik kipróbálhatják a sétakocsikázást és a pónilovaglást, csikósbemutatókat tekinthetnek meg, vagy őshonos állatokkal ismerkedhetnek meg. A területen racka és mangalica sertés, szürke marha, kecske és birkanyáj él, melyek mind megtekinthetőek. Mindezek mellett lovaglás, kerékpár- és gyalogtúra, főzési lehetőség, de vendégfogadó is várja az ide érkezőket.