Turisztika
Látnivalók, nevezetességek, műemlékek
Csonkatorony
A gótikus stílusú Török- vagy Csonkatorony építésének pontos idejét nem ismerjük, de valószínű, hogy valamikor a XVI. század elején emelhették. Későbbi sorsáról sem tudunk sokat, pusztán néhány korabeli feljegyzésre hagyatkozhatunk. Evlija Cselebi török utazó leírása arról számol be, hogy miután a törökök elfoglalták a vidéket, a várat sáncokkal erősítették meg, ami körül mezőváros alakult ki. Azonban 1686 őszén kivonulásuk során – a környező települések erődeivel egyetemben – lerombolták a várat.
1974-ben újították fel a ma már műemlékvédelem alatt álló épületet, amelyben most múzeum üzemel.
Városháza
1904-ben Dunaföldvár komoly fejlődést mutatott, többek között ekkor épült ki az új városközpont, aminek éke volt az akkoriban még községházának nevezett Városháza. A II. világháborúban a város frontvonallá változott, szinte minden épület áldozatul esett a támadásoknak. A Városháza sem volt kivétel, 13 bomba találta el. Legutóbb 1998-ban újították fel teljesen, ekkor került fel oromzatára mostani díszes címere. A Városháza legimpozánsabb része díszterme, mely Csepeli István és Nemes Ferenc munkája.
Fafaragó galéria
A hazai fafaragó-művészet, faművesség és népi szobrászat Mekkája a dunaföldvári Fafaragó Galéria, amely a Vártkertben kapott helyet. 1996-ban indult azzal a céllal, hogy a hagyományőrző művészeteknek teret biztosítson. Azóta számos állandó és időszakos kiállításnak adott már helyet, ahol hazánk legjelentősebb népművészeti alkotói mutathatták be műveiket.
Díszkút
A dunaföldvári díszkutat Lámpás kútként is ismerik, a kút tetején található lámpa miatt. Oldalán egy halfej formájú bronz vízköpőből folyik a víz. A kúton az 1907-es dátum látható, így valószínűleg ebből az évből származik.
Várkapu
Dunaföldvár egyik büszkesége a Várkapu, már csak azért is, mert egy helyi népi iparművész, Csepeli István fafaragó kezét dicséri. A kapu a Rátkai közben található, 1994-ben készült el.
Beszédes József szobor
Beszédes József vízépítő mérnök, az MTA tagja, 1852-ben hunyt el Dunaföldváron, ahol ma is nyugszik. Fontos szereplője volt a nagy reformkori vízügyi átalakításnak, vízszabályozásokat irányított, amelyekben Dunaföldvár is érintett volt. Emlékét Dunaföldvár központjában állított szobra őrzi.
Beszédes József Duna-híd
Szintén Beszédes József nevét viseli Dunaföldvár hídja, mely a Dunántúlt köti össze az Alfölddel, és amelyet a köznyelv dunaföldvári vagy földvári hídnak is nevez. Építése két évbe telt, 1930 novemberében adták át. A II. világháború idején a németek felrobbantották, a háború után Faber Gusztáv irányítása alatt felújították. Az elmúlt évtizedekben sem hanyagolták el, az 1980-as években kicserélték a síneket, a hidat átfestették, 2001-ben pedig teljesen felújították, aszfaltburkolatot, járdát kapott.
Magyar László emlékére
Magyar László afrikakutató, földrajzi felfedező 1818-ban, Szombathelyen született, de az elemi iskolát Dunaföldváron végezte. Élete során bejárta a Karib-tengert, főként rabszolgaszállító hajókon szolgált, de flottahadnagy is volt egy időben. Dél-Amerikában szeretett volna kutatni, de anyagi támogatás híján Afrikát választotta.
Dunaföldváron szobor és iskola őrzi nevét. Bronz emlékműve a várudvarban áll, Mészáros Mihály alkotása. A nevét viselő Magyar László Gimnázium 1790 körül épült, későbarokk stílusban. Az épület először Ferences kolostor volt, a háború előtt kórházként működött, a háborút követően honvédségi irodák kaptak itt helyet. A tanítás 1952-ben kezdődött meg, az iskola ezután folyamatosan bővült, az idő folyamán több ezer tanuló végezte itt tanulmányait.
Szent Anna római katolikus templom
A dunaföldvári római katolikus Szent Anna templomot nevezik Ferences Plébániatemplomnak, és Barátok Templomának is.
Története egészen régre, a törökök kiűzését követő időszakra nyúlik vissza, ekkoriban telepedtek be ferences barátok a város területére. Templomukat 1736-38 között kezdhették el építeni, ami toronnyal együtt az 1780-as évek végére készült el. Érdekesség, hogy a ferencesek által épített templom egy korábbi, bencés apátság helyére épült, amelynek már csak romjai maradtak akkorra.
A templom ma műemlékvédelem alatt áll. Berendezése túlnyomóan XVIII. századi, ugyanakkor a szerzetesek munkái közül is maradt fent néhány fafaragvány, míg faliképei XX. századiak. Főoltárképe Szent Annát ábrázolja. 1960-ban, 1981-ben, legutóbb pedig 2010-ben lett felújítva, ma plébániatemplomként működik.
Szent Ilona római katolikus templom
Öreg templomként is ismerik a dunaföldvári Szent Ilona templomot, mely a XVIII. század elején, vélhetően 1725-ben épült, Hölbing János építész tervei szerint. 1757-ben egy villám miatt égett le, egy évszázaddal később újra tűzvész áldozata lett, a II. világháborúban szintén súlyosan megsérült, de a templom soha nem semmisült meg. A barokk stílusú épület ma műemlékvédelem alatt áll, legutóbb 1961-ben volt felújítva.
Szerb ortodox templom
Dunaföldvár szerb ortodox temploma 1787-ben épült meg. Az épület barokk stílusú, déli oldalának falában 1782-ből származó sírkövek találhatóak, görög nevekkel, az itt nyugvók valószínűleg görög kereskedők voltak. Berendezése XVIII. századi, ikonosztáza 1801-ben készült.
Nepomuki Szent János kápolna
Dunaföldvár egyik legkülönlegesebb látnivalója a Nepomuki Szent János kápolna, amely valamikor a 18. században, barokk stílusban épült. A műemlékvédelem alatt álló, apró kápolna ma három út kereszteződésében, szabadon áll. Nevét az úton lévők és a hajósok védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta. Az épületet 1977-ben restaurálták először, majd 2002-ben újra felújították, ekkor került fel rá a Farkas Imre által készített kovácsoltvas ajtó és Udvari Erzsébet festőművész oltárképe is. A kápolna mellett XIX. századi, felújított kőkereszt áll.
Szent Rókus kápolna és Rókusi pincék
A Dunaföldváron végigsöprő pestisjárványt követően, 1743-ban római katolikusok építették meg azt a kis kápolnát, amelyet Rókus, Sebestyén és Rozália tiszteletére szenteltek fel. A barokk stílusú kis épület ma műemlékvédelem alatt áll, 1790-ben és 1814-ben is felújították, részben át is alakították.
A kápolnáról kapták nevüket a löszbe vájt Rókus Pincék is.
Rokokó Szentháromság-szobor
1755-ben épült a barokk stílusú, római katolikus templom előtt álló Szentháromság-szobor. Az építmény mellett két másik szobor áll, Szent Vendelé és Szent Rókusé, valamint egy Szent Rozália dombormű. 1797-ben lett felújítva, a két szent szobrot újrafaragták.
Kálváriadomb
A Dunaföldvárt átszelő dombon található a XVIII. század végén épült Kálvária szoborcsoport és a mellette álló Mária-szobor. Földút vezet a szobrokhoz, melyek mentén XX. századi fém domborműves stációk állnak. A kőkeresztet és a Mária-szobrot 2006-ban, a dombra vezető utat 2011-ben újították fel. Későbarokk stílusban épült, ma műemlékjellegű.
Programok
Dunaföldvári Gyógyfürdő, Termálfürdő
A Dél-Dunántúli régió számára kiemelten fontos ágazat a gyógyturizmus, 21 gyógy- és termálfürdő található itt. A térség hét minősített termálfürdőjének egyike a Dunaföldvári Gyógyfürdő, melyet 2003 januárjában adták át. A fürdőben fedett gyógyfürdő és nyitott medence között választhatnak a vendégek, a nyári időszakban (május elejétől augusztus végéig) három külső medence is használható, egy a felnőttek, kettő a gyermekek számára.
A fürdő gyógyvize 35 °C fokos, magas sótartalmának köszönhetően számos betegség kezelésére alkalmas. Sokan érkeznek mozgásszervi, bőr- vagy nőgyógyászati betegségekkel ide, gyakran orvosuk tanácsára. A gyógyfürdő használata mellett számos szolgáltatás vehető igénybe, például gyógymasszázs, víz alatti torna, iszappakolás.