Bár épített örökségnek nem mondható, de a térség szempontjából legfőbb attrakciót a Paksi Atomerőmű Látogató Központja jelenti.

Kiemelt vonzerőt képvisel még a Dunaföldvári Török (Csonka) Torony – Vármúzeum (Dunaföldvári Vár) melyet a dunai átkelő védelmére emeltek, később pedig börtönként funkcionált. Ma régészeti és fegyverkiállítást tekinthetnek meg benne a történeti emlékek iránt érdeklődők. A várhoz kapcsolódóan minden májusban megrendezésre kerül a Várjátékok rendezvény.

A térségben számos épített örökség található, ezekből is kiemelendők a templomok és kápolnák, melyek egyben a térség vallási sokszínűségét is tükrözik, önálló vonzerőt jelentenek.

A TDM területén található:

Bikács evangélikus temploma 1736-ban épült. A falu büszkesége a barokk stílusú műemlék. A templombelső értékes védett egyháztörténeti örökség.

A Németkéri Római Katolikus templomot egyenes záródású szentéllyel és kétboltozatos hajóval építették késő barokk stílusban, 1816-ban. Átalakítása eklektikus stílusban történt a 19. sz. második felében.

A Nagydorogi Református Templom 1774-ben épült homlokzat előtti barokk toronnyal; a tornyot 1784-ben emelték. A Sárszentlőrinci Evangélikus templom homlokzat előtti toronnyal épült, barokk stílusban, 1775-ben.

A térség vonzerői:

Dunaföldváron több egyházi műemlék is található, köztük az 1786-ban épült Szent Anna Katolikus templom (ferences templom és kolostor). A Szent Ilona templom (Öreg templom) barokk stílusú római katolikus templom, itt látható Dunaföldvár legrégibb művészettörténeti értéke, a valószínűleg 1654-ben készült, később felújított rokokó Szentháromság-szobor. A Szerb ortodox templom, az Evangélikus templom, a Református templom, a Nepomuki Szent János kápolna, valamint az 1742-ben épült Szent Sebestyén Rókus és Rozália kápolna.

A Bölcskei Római Katolikus templom késő barokk építmény, a madocsai torony anyagából. 1796-ban a Szentháromság tiszteletére emelték. Berendezése: az oltár, a szószék 18. sz-i barokk. 1812-ből származik a klasszicista református templom. Homlokzatát részben romantikus-eklektikus stílusban átépítették 1872-ben. Berendezése: szószék, mózespad, 1844-ből valók.

A madocsai apátságról és templomáról szóló okmányok a pécsi káptalani levéltárban találhatók. Az eredetileg kéttornyú román templom kétszer leégett, és romokban maradt a 16. sz. végéig. Emlékét a megmaradt pecsétnyomó őrzi. Az apátsági templom tornyához építették hozzá a mai református templomot. A református templom késő barokk, klasszicizáló épületének tornyában széttekintve szemünkbe tűnnek az Árpád-kori faragott kváderkövek, a megmaradt román kori falak, a jellegzetes, keskeny, lőrésszerű ablakok és a parasztbarokkba hajló díszítés.

Pakson található az 1901-ben felszentelt Jézus Szíve templom, amely háromhajós, bazilika stílusú, római katolikus templom. valamint Makovecz Imre tervei alapján épült Szentlélek templom. A téglalap alakú, félköríves szentélyű, homlokzati előtornyos Szent Rókus és Sebestyén-kápolnát 1781-ben építették barokk stílusban.

A Kajdacsi Római Katolikus templom műemlék jellegű épülete 1753-ban, négyboltszakaszos hajóval épült barokk stílusban; teljes átalakítása 1891-ben történt. A Sztankovánszky-mauzóleum 1876-ban készült eklektikus stílusban Ybl Miklós és Ney Béla tervei alapján.

A Pálfai Római Katolikus templom négyzetes belső terű, késő barokk stílusú 1789-ből. A szószék és a padok a 18. századból valók.

A kulturális örökség megőrzésére és bemutatására hivatottak a térségben található, vonzerőt jelentő múzeumok,

A Németkéren található a Staub Ferenc Emlékmúzeum, amelyben a festő képei találhatók

Nagydorogon a parányi Kalap- és Sipkamúzeumban számos kalap és sipka látható a világ különböző tájairól, Európából, Afrikából, Ázsiából és Észak-Amerikából. Számos jellegzetes öltözék, suba, cifraszűr, parádés kocsis öltözete, skót férfiviselet, török öltözet teszi színessé a kiállítást. A tájház pedig paraszti eszközöket, bútorokat mutat be.

A Györkönyi Falumúzeum az 1900-as években épült házban hagyományosan berendezett lakásbelsőt mutatnak be – bútorokkal, konyhai és kézműves eszközökkel. Különleges érték a 120 ezer m2- en csak présházakból álló Pincefalu, szám szerint 310 szorosan egymás mellé épült, szabályos sorokban álló védett présház található itt. Ugyancsak itt található a korabeli borászati eszközöket bemutató Pincemúzeum.

Paks város régészeti, történeti, néprajzi és képzőművészeti emlékeit őrzi és mutatja be. Külön hangsúlyt kap a római kori Lussonium emlékanyaga. A XVIII. századi pincében berendezett kőtárban a római kortól a barokk korig, vagyis a III. századtól a XIX. századig „utazhat” a látogató. Az állandó kiállítás Paks története az őskortól a XX. század elejéig címmel helytörténeti anyagot dolgoz fel. Kiemelkedik a gyűjteményből a lussoniumi (dunakömlődi) római erőd feltárásából származó régészeti leletkincs (az erőd területén romkertet alakítottak ki), de Paks város történetének tárgyi és írásos emlékei is helyet kapnak itt. Pákolitz István paksi születésű költő halála után a múzeum tulajdonába került berendezési tárgyakból, személyes iratokból és a könyvtárából emlékszobát alakítottak ki. A múzeumot a 1753-ban épült egykori ferences kolostor – Cseh-Vigyázó vagy Mádi Kovács-kúria – épületében hozták létre 1994-ben. Külön épületben helyezték el a Kismesterségek című kiállítást, ahol egy eredeti kovácsműhely is látható. Az állandó kiállítások mellett a főépületben rendszeresen tartanak időszaki tárlatokat.

Dunaföldváron a Várkertben található Fafaragó Galéria – mely eredetileg kőtárnak épült, csak később került átalakításra kiállító helyiséggé – 1996-ban azzal a céllal nyitotta meg kapuit, hogy a mai magyar fafaragásnak, faművességnek, népi szobrászatnak bemutatkozási lehetőséget biztosítson. Mint ilyen, a maga nemében egyedülálló az országban. A Galéria megnyitása óta számtalan színvonalas kiállításnak adott otthont, bemutatkoztak a mai magyar fafaragás legjelentősebb alkotói, és számos gyűjteményes kiállítás is megrendezésre került. Többek között a millenium jegyében kiírt IV. Országos pályázat kiállítása, Új törekvések a tárgyalkotó népművészetben, Közép-európai fajátékok stb.

Dunaszentgyörgyi Csók Kúriában Csók István festményeit őrzik.

Sárszentlőrinc magyar irodalomtörténeti múltja gazdag. A község 1803-ban alapított evangélikus gimnáziumot, melynek tanulója volt 1831-1833-ig Petőfi Sándor is. Az evangélikus gimnáziumot később lakóházzá alakították és ma éppúgy népi műemlék, mint a Petőfi számára két évig otthont jelentő jegyzőlak, amelynek épületében elhelyezett kiállítás néprajzi tárgyai, a költő korának mindennapi életét idézik. A közelmúltban nyílt emlékszoba Lázár Ervinnek állít emléket.

A Pálfa-Felsőrácegresi Illyés Gyula Emlékmúzeum állandó kiállítása egy 110 éves római katolikus tanyasi iskolát mutat be; Illyés Gyula első iskoláját, korabeli taneszközeit.

Az i.e. 1900 körül kialakuló bronzkor egyik központi területe, a külföldi és hazai régészeti irodalom sokat emlegetett lelőhelye Bölcske, amely a római kori úthálózat egyik állomása volt, dunai átkelőhellyel. Ezt bizonyítja az I. magyarországi víz alatti régészeti feltárás eredményeképpen előkerült oltárkövek sokasága, amelyeknek a néhány éve épített Dr. Soproni Sándor Kőtár ad otthont.

Általános probléma a régió kulturális turisztikai kínálatával kapcsolatban, hogy az adott nevezetességek kevés információtartalommal rendelkeznek. Tájékoztató táblák ritkán olvashatóak, idegen nyelveken még kevesebb információ áll rendelkezésre. Az utazás előtt és alatt szükséges információkhoz való hozzáférés lehetősége korlátozott a megfelelő tartalmak hiánya, illetve a meglévő információs tartalmak strukturálatlansága miatt. Hiányoznak a befogadást és megértést elősegítő kommunikációs eszközök, valamint az egyéni útvonaltervezést elősegítő internetes megjelenés, praktikus információk.

A múzeumok infrastrukturális állapota leromlott, egyetlen múzeum sem elégíti ki napjaink látogatóbarát, az interaktivitást lehetővé tévő követelményeit.